Akármi lesz is a szavazás vége, abból mi jövünk ki jól – a hvg.hu által hétfőn a parlamentben begyűjtött reakciók szerint nagyjából ezzel a hozzáállással futnak neki a kormánypárti frakciók az alaptörvény keddi módosításának.

A megkérdezett fideszes és KDNP-s képviselők annak ellenére így gondolják, hogy a módosításnak eredetileg szimbolikus szerepet szánt a kormány: miután a betelepítési kvótákról tartott október 2-i népszavazás érvénytelen lett, jobb híján az alaptörvény átírásával próbált hivatkozási alapot teremteni arra, hogy Brüsszel ne kényszeríthesse rá Magyarországra a bevándorlókat.

Orbán Viktor és Vona Gábor 2010 júliusában

AFP / Isza Ferenc

Az alaptörvény átírásának jelentőségét az is jelezte, hogy a módosítást maga Orbán Viktor miniszterelnök nyújtotta be, aki hat évvel ezelőtti kormányra kerülése óta egyetlenegyszer, 2010-ben tett ilyet (a kormány Nemzeti Együttműködés Programja nevet viselő programját formálisan azonban más nem is nyújthatta volna be), a kétharmados többségüket vesztett kormányerők kényszerhelyzetét pedig az, hogy – ugyancsak hosszú idő óta – a kormányfő először volt hajlandó leülni tárgyalni az ellenzék vezetőivel.

A légy a Jobbik három héttel ezelőtti ultimátumával került a Fidesz levesébe, amikor Vona Gábor pártelnök a letelepedési kötvények megszüntetéséhez kötötte az egyébként a Jobbik által is szorgalmazott alaptörvény-módosítást.

Bár egy ideig úgy tűnt, hogy az alaptörvény szavazásáig teljesülhet is a Jobbik feltétele, a kormány végül nem vállalta be, hogy úgy tűnjön, engedett a Jobbik nyomásának. A kormánypártok emiatt kedden végül is úgy vágnak neki a kétharmados voksolásnak, hogy az ellenéki pártok és független képviselők nyilatkozatából szinte biztosra vehető, hogy nem lesz meg a szükséges plusz két igen a szavazás sikeréhez. (A Fidesznek és a KDNP-nek 131 képviselője van a parlamentben, az érvényes voksoláshoz pedig 133 igen szavazat kellene.)

És még csak nem is bánják. Hogyhogy?

A kormány megváltozott stratégiájának kulcsa az időzítés. Bár egy brüsszeli kvótavitában kétségkívül gyatra hivatkozási alap lenne az érvénytelen népszavazás után egy leszavazott alaptörvény-módosítás, kormánypárti forrásaink szerint ez most nem téma Brüsszelben, a kvótakérdés leghamarabb év végén kerülhet újra terítékre. Ám addigra várhatóan megszületik a döntés a letelepedési kötvény megszüntetéséről, vagyis ha újra benyújtja a Fidesz a leszavazott alkotmánymódosító javaslatot, a Jobbik már nem mondhat nemet rá.

Vona Gábor a parlament plenáris ülésén 2016. szeptember 12-én

Túry Gergely

A fideszesek tehát lényegében hátradőlve várják a keddi szavazást: a hvg.hu által hétfőn megkérdezett képviselők egytől egyig kaján mosollyal az arcukon nyugtázták, hogy a Jobbik saját csapdájába sétált bele. Ha ugyanis az ellenzéki párt megszavazná a módosítást (de már egyértelművé tette egyébként, hogy nem), azzal elismerné a vereségét, ha viszont nem szavazza meg, azzal saját magát köpi szembe, hiszen Vona Gábor pártelnök áprilisban maga nevezte hazaárulónak azt, aki elutasítja az (akkor még Jobbik által jegyzett, hasonló tartalmú) alaptörvény-módosítást. A kormánypártok a közelgő választási kampányban ráadásul azt kommunikálhatják, hogy egyedül a Fidesznek fontos, hogy megvédje az országot a bevándorlóktól, vagyis a bevándorlásellenes Jobbik-szavazókat is magához vonzhatja.

Az ellenzéki párt felelősségét hétfőn a kormánypárti megszólalók is igyekeztek még inkább felnagyítani. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője délutáni sajtótájékoztatóján nemcsak Vona korábbi nyilatkozatára hivatkozva kérte a Jobbik képviselőit, hogy hallgassanak a lelkiismeretükre, de a kormánypárti stratégiát kvázi leleplezve azon is elmerengett, hogy milyen nehéz dolga lesz a pártnak, ha – miután a kormány „normál menetrend szerint” megszüntette a letelepedési kötvényt – meg akarja magyarázni a szavazóinak, hogy miért vált hazaárulóvá.

Bözsi halálhíre és a Wartburg-féltengely: így magyarázta Kósa az alkotmánymódosítást - videó

A Fidesz frakcióvezetőjét és a Jobbik szóvivőjét is megkérdeztük az újabb alkotmánymódosításról. Jön az újabb érvözön, Kósa Lajos-féle Wartburg-féltengellyel alátámasztva. Mirkóczki Ádám eközben úgy látja: a Fidesz ismét bebizonyította, hogy a Jobbiknak már megint igaza van.